Csikágó: bűnös város, gyors város, vagy egy fejlődő metropolisz lenyomata?

Csikágó neve hallatán sokaknak azonnal a bűn és a gengsztervilág jut eszébe. Pedig az amerikai város története ennél jóval összetettebb – és a budapesti párhuzam sem elsősorban a bűnözés miatt született. A VII. kerület egy részét azért kezdték „Csikágónak” nevezni, mert ugyanolyan elképesztő gyorsasággal épült fel, mint amerikai névrokona. Később persze itt is megjelent a szegénység és a bűnözés, az irodalom pedig ráerősített a hírnévre, így a köztudatban hamar „bűnös városrészként” rögzült a neve.

A Keleti pályaudvar mögötti erzsébetvárosi negyedet ma sokan a „magyar Csikágóként” emlegetik – gyakran a bűnözés legendájával együtt. A név azonban eredetileg nem az alvilágra, hanem Budapest elképesztő tempójú fejlődésére utalt.

A 19. század végén, a millenniumi építkezések idején tömegek érkeztek a városba dolgozni. A Városliget környéki munkákhoz szükség volt lakásokra, ezért a Keleti pályaudvar mögötti külső erzsébetvárosi káposztaföldeket gyorsan felparcellázták.  Az új városnegyedet mindössze két év alatt húzták fel, és 1898-ra már sűrűn beépített, gangos bérházak álltak a ma a Rottenbiller, Damjanich, Dózsa György és Thököly utak által határolt területen.

A szabályos utcahálózat és az egymásra hasonlító bérházak mérnöki pontossággal épültek – innen jött a „Csikágó” név is, amely a gyorsan növekvő amerikai nagyvárosra utalt. A negyed azonban hamar a városi szegénység egyik szimbólumává vált: az egy szoba-konyhás lakásokban gyakran 4–5 munkás élt együtt, sokszor ágyrajáró rendszerben.

A „bűnös Csikágó” képét részben az irodalom is erősítette. Móricz Zsigmond a Jobb mint otthon című novellájában említi a hírhedt pesti negyedet, a századelő vad, munkásnegyedének kontextusában. Írásai a korszak társadalmi ellentmondásait – a gyors urbanizációt, a nyomort és a peremvidékek világát – mutatták meg, amelyekhez a Csikágó neve hamar szimbolikus háttérré vált.

A legenda tehát részben igaz, részben félreértés: a „magyar Csikágó” egyszerre volt Budapest robbanásszerű növekedésének terméke és a nagyvárosi modernizáció árnyoldalainak egyik legismertebb színtere.